Most egy nagyon vicces vers fog következni.
Ha mégsem lenne vicces elkezdünk vetkezni.
Az én vetkőzésem valszeg viccesebb lesz,
Itt-ott egy két hurka, kicsit lóg a cseplesz.

De maradjunk most abban, hogy versem is elég
Bele is kezdek hát inkább utóbb, mint elébb.
’89-et írtunk én akkor hét, te akkor hat.
Emlékszem a fogam, akkor még nem korhadt.

Első osztály, fura népek, a salgótarjáni idill.
Akkor már éppen jobb volt a német betű, mint a cirill.
Teri a néni, az osztályban főnök, mindene a magyar
Osztályképen szánkból lógott egy-két fehér agyar.

Harmincketten kezdtünk és volt egy Lukács köztünk
Nem is csoda talán, hogy néha ütköztünk.
Nem is bírta soká, másodikban elment
Búcsúzóul a pad aljára egy fikát még felkent.

Sokat énekeltünk: bicínium, kórus
Ida néni volt a karnagy, a falsom nem volt kóros.
Alt, mezzó és szoprán, szépen egymás mellett
Töri órán előkerült Danikám a melled.

És a délutánok, a nagy foci egyébként gondoltam,
Amik után általában a kórházban landoltam.
Persze fogam törött, boka ficam, lefittyedt a combom
Fekvő gipszben fekve nem segít a bon-bon.

A kedvenc történeted, asszem fehérváron,
A focipálya betonplaccán fekszem én két vállon
Csak egy rúgás gyere, nem számít a makkos
Anya!!! Mondtam sírva. A reccsenés hangos!

Aztán Zalesi, Halle, Kecskemét, Komló
Tehénszar, Sebastian, Marci és Benkó
És még több név tűn elő a messze gyerekkorból
Néhány fontosabbat kiszedtem a porból.

Az első közös szerelem, nem tudom emlékszel-e?
A Demény Réka névre megcsap-e az emlék szele.
Vagy a nyeregkápa névre káromkodsz-e cifrán
Egy furcsa név juthat eszedbe, hogy is hívták? Tigrán.

Agócs Kitti, Angyal Norbi, a sok név versre ihlet
Lovász József, Kodály Zoltán a Sándor, s a Bazsala ikrek.
Jobb ha nem bolygatom, s mélyebbre nem ások.
 Mi „B”-sek toppon voltunk, nem úgy mint az „Á”-sok.

És a néptánc? Bevallhatom, néha még hiányzik.
Egy-két ütem kimaradt, s a ritmus is hibádzik,
A szünetekben Matyi feje volt néha a célpont
A gumilabda messze szitál, s tömegeket szétbont.

Braun a Miki, a lé meg szőlő, a cica naci térdig ér.
Pelyhe Dani le lett baszva, de minket a szó megdicsér.
Sportcsarnokban a táncgálák, oláhos, sárközi,
Talán Viki lesz a párom, azt már inkább nem köszi!

Elballagtunk, megsirattuk messze szólt a hárfa
A hárfatanár kócos fejét húztad volna nyársra.
És a töritanár 23. gerincsérv műtéte
Indokolt volt feléd a kérdés: melyik állatkertből jötté' te?

Nyolc év után utunk ketté, te pásztó, én tarján
a McDonaldsban találkoztunk mindennek a legalján.
Csajoztunk is emlékszel? Legalábbis szóba’
A „kéne már egy csaj” szöveget hugyoztuk a hóba.

És itt kezdődött a Mraktöcs a főtéren állva
a Fingom szövege feszültséget szült a Fürjész családba’
és a zeneiskolában mikor Dávid volt a sztár
Én még előtte menekültem volna, de te lebasztál.

Aztán jött az egyetem, kettőnk kálváriája
Tanulás helyett az ivás lett mindőnk mániája
Szarvas-űzők, róka-űzők, Efott, RC Café
Én cinkultam, te meg vittél a kollégium felé.

A szorgos munka meg is hozta érdemelt jutalmát
Megtapasztalhattam az anatómia hatalmát
úgy repültem a campusról, hogy lábam sem érte
De most már úgy gondolom, hogy mindez megérte!

Mert, ha ez nem lett volna most nem lennénk itt nálam
Béna állatorvosként kopna föl az állam.
Te meg Danyielpók még mindig azt keresnéd
Hogy legyen-e feleséged vagy legyen inkább egy kecskéd!

Hogy miért írtam-e verset, rájöttél-e már barátom
Jövőre 25 éve, hogy osztozunk a kopott kabáton.
Reméljünk megéljük, és büszkén ünnepelhetünk
Erre azt hiszem újra poharat emelhetünk.

Mindazokkal kik befértek a kabát alá e sok-sok év alatt
Ez a 25 év szerintem kurva gyorsan elszaladt.
Így lassítsunk kicsit legalább ma estére
A szilveszter bebaszva-szeretet ünnepére.

A hely kicsit szűkös, de igyátok magatok apróra
valaki vidámra valaki – például én – meg taplóra
büszke vagyok, hogy ekkora lett ez a kabát
és befér alá ennyi nagyszerű barát.

Hát igyunk magunkra, meg a jövő évre
Mindenkinek váljék egészségére!!!