Különös napfényre ébredtem
Hangosan kínálta magát.
Szűkülő pupillám fekete ködében
Bizonygatta vakító igazát.

Vártam hátha erejét veszti
És széttörik egy ablakon,
Visszaalszom egy pillanatra
És álmomban hallgatom.

A fény, mint a víz, utat talál
Kitölti lassan a teret
Szétfeszíti a hangtalan küzdő
Még álmodni kész szemüreget.

Néhány pillanat és magamra találok
Álmaim magamról nyújtózva levésem
És a fényesen száguldó Szombat reggelt
Szándékosan lekésem.