Alkalomra írt dalok kategória bejegyzései

Bartus Zoli 29

Közzétéve Szerző:
Válasz
Egy év híján ma lett harminc
Jól megy még a balett, baj nincs
Szaros rizshez jó a tartár
Még pár edzés és kész a barbár.

Endrefalva szülőhaza,
Azóta is minden fasza.
Teste két méteres lett már
Erőt ad a puffin lekvár.

Egymás után négy tivornya,
Így lett Szécsény ferde tornya.
Azóta már Pesten bagzik,
Szétturházott egy-két lagzit.

Majd beszart a Tátra túrán,
Bebaszott a Prosecturán,
A várost tele kiabálta,
Faszát még maga cibálta.

Lé szivárgott a pöcséből,
Mért’ szreppantott a pöcéből?
Most egy CÉGNÉL logisztikus,
Pedig nem is olyan típus.

A kincset keresi, ami nincs,
Úgy néz ki, mint a buzi Fincs.
Bea meg Stiffler mamája,
Néha bemászik alája.

A legénylakás Beá-zott,
Amikor a nő bemászott.
Alig toppant Bea-lába,
Szél kapott a vitorlába.

Sokan gyűltünk össze ma itt,
De nem az igaz barátaid.
A 29 év megaszalt,
Mi meg utálunk mint a szart.

Na jó persze ez nem igaz,
Legyen e dal Neked vigasz!
Vártál tán jobb ajándékot,
De értékeljed a szándékot!

Olyan sok lett már a ráncod,
Nem hozhattunk kis nyakláncot.
Különben is minek ékszer?
Holnap szarra sem emlékszel.

Minek is a sok-sok karát,
Ha az embernek jut ennyi barát?
Minek is a fényes karát,
Ha letagadhatja a korát?

Mikulás

Közzétéve Szerző:
Válasz




Hull a hó, és füstöl már a kémény,
Meleg fénynél ránk talál egy élmény.
Ez most egy szép, hófödte ünnep,
A cigányok is fehérebbnek tűnnek.

Hátamra veszem a puttonyom,
De túl nehéz, ráadásul kurvára nyom.
Körbenézek, a hátamon már nincs zsák,
Alszanak a rablók és a nindzsák.

Minden békés, pislognak a csillagok,
Hazafelé egy dalt dúdolva ballagok:

Egy fénycsík száll el fölöttem az égen,
Minden úgy lesz megint, ahogy régen.
Ablakomban kopogtat egy agancs,
Ajándékokkal tömve a bakancs.

Zúzmarától fehérek a dombok,
Csengettyűszót susognak a lombok.
Egymás seggét nyalják a szarvasok,
Nem nézek oda, inkább csak olvasok.

Az ablakon egy kis fikát kenek szét,
A téli hidegben odafagy, nagyon szép!
Az ajándékokat én is oda’dtam,
Ne lepődj meg, ha szar van a csomagban!

Ez nem véletlen, tényleg neked szántam,
Jól fog mutatni télen majd a szádban!

Egy fénycsík száll el fölöttem az égen,
Minden úgy lesz megint, ahogy régen.
Ablakomban kopogtat egy agancs,
Ajándékokkal tömve a bakancs.

Levelet írtunk a Mikulásnak tegnap,
Rövid lett, de nem baj, mert csak egy lapp.
Van zsákjában mindenféle jóból,
Szreppants egyet a citromsárga hóból!

Miért ilyen rossz ez a dal, nem értem,
A Mikulástól, jobb rímeket kértem!

Egy fénycsík száll el fölöttem az égen,
Minden úgy lesz megint, ahogy régen.
Ablakomban kopogtat egy agancs,
Ajándékokkal tömve a bakancs.
Ablakomban kopogtat egy agancs,
Ajándékok, mogyoró meg narancs.
Ablakomban kopogtat egy vombat,
Most vasárnap van, tegnap volt szombat.
Ablakomban kopogtat egy strucc,
Ülj a számra, amikor csak tudsz.
Az ablakomban a Mikulás kopogtat,
Kaptok egy dalt, jó kopottat!

Píti-Patyoo születésnap

Közzétéve Szerző:
Válasz


Patyoo kilépett az esőre,
De nem is vette észre elsőre,
Hogy milyen vizes lett minden odakint,
Píti az ablak alatt áll, s odaint.

Gyere Tamás, mutatok valamit,
S odahívta a lábnyomait.
Ahogy idefelé a sárban szaladt,
A redőny mögé bújt ablakok alatt.

Tamás csak a vállát vonta erre:
Píti e nyomok nem vezetnek semerre.
Gyere fel inkább, igyunk meg egy sört,
Ha az öregedés már így ránk tört.

Kezükbe egy üveg tömény tévedt,
És megitták mind a 27 évet.
Píti sötétedésig maradt,
Míg ki nem tágultak a szembogarak.

Píti szólt : induljunk barátom!
Bár menni már nem tudunk, belátom.
De a nap még nem érhet így véget,
A hátamon is magammal viszlek téged.

Kiléptek hát az esőre ketten,
Egy-egy tömény évvel öregebben.
De emlékeik cikk-cakkban haladtak,
Vagy a pohár fenekén maradtak.

Itt vannak hát Píti és Patyoo,
Nagyon boldog Születésnapo’!
Itt vannak hát Píti és Patyoo,
Nagyon boldog Születésnapo’!

Gyere Tamás, mutatok valamit!
Vedd fel most a szemüvegeid!
Mert különben nem látod te azt,
Hogy amit a szádba rakok, az egy fasz.

Gyere Píti, láss te is csodát!
A seggedből csinálok most pinát.
Ugye jó ez az új tapasztalat,
Patyoo bocs, hogy szájbabasztalak.

Kiléptek hát ketten az utcára,
És ráokádtak egymás cuccára.
Ordítva hánytak minden utcasarkon,
Kértem Istent, hogy basszák őket tarkón.

Mégis eljutottak idáig,
Közben születtek kis gidáik.
Ha tudtam volna, hozatok papot,
Nagyon boldog születésnapot!

Ha tudtam volna, hozatok papot,
Nagyon boldog születésnapot!

Dávid-Eszter esküvő

Közzétéve Szerző:
Válasz

Asztalhoz ültem, hogy megírjak nektek egy verset,
De hiába kerestem, nem találtam hozzá szavakat.
Kutattam versekben, levélben, elcsípett mondatokban,
Benéztem szemekbe, szőnyegek alá is, hátha ott van,

S mikor már azt hittem kudarcom meg kell hogy valljam,
Az utcáról fülembe szivárgott egy csöndes dallam.

S tudtam, hogy rólatok nem szólhatok pusztán szókkal,
Kevés is lenne az hozzá, mint vaknak a jelbeszéd.
Dúdolni kezdtem, és összeállt bennem két szólam
Hangjegyekből, melyek itt hevertek végig szerteszét.

S most összefogja őket, mint gomb a kabátot,
A harmónia, mit nap mint nap köztetek látok.

S nem gondolkodom már szavakban, s mondatokban.
Összecsengő hangnemek lesznek üres szavaimból.
A megvadult hangszer is megpihen a gitártokban,
S így fonódik össze a D-dúr és az E-moll.

Egymásra rímelő arcvonások.
Feloldódó, édes disszonánsok.

Úgy kövessék egymást a békés, boldog hónapok,
Mint táncoló, évődő, egymásra épülő szólamok.
És úgy adjon értelmet egymásnak ez a két élet,
Mint Erőtlen szólóhangszernek az akkordkíséret.

Beszédes mosoly szerelmes szemetekben.
A violinkulcs ott van a kezetekben.

Legénybúcsú

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ha a lány a legényé lett,
Véget ér a legényélet.
Hiába már minden ima,
Bezáródik minden pina.

Egy a bugyi, egy az asszony,
Engeded, hogy megrohasszon.
És majd örök téma lesz a
Körbepisált WC deszka.

Mindegy már nektek, fiúk!
Bontatlan kotonnal tele a fiók.
Mindegy már nektek, srácok!
Gyűlnek a zacskón a ráncok.

Most még egy utolsó buli,
Mulatunk, mint negyven buzi.
Megbasznátok minden picsát,
Kosnás a paplanba pisált.

Furcsán néznek az emberek,
Miki félszemmel hempereg,
Kobó térde eltörött,
A szar minden WC-t eltömött.

Mindenki olyan, mint a szar.
De ez már senkit nem zavar.
Szedjük ki a atyánkból a fost,
Reméljük, hogy hazamentek most!

Rátok száll egy szörnyű átok,
Ha az igent kimondjátok.
És majd azt is meg kell szokni,
Magatokat kell leszopni.

Az asszony hasa nagyon kerek,
Benne figyel három gyerek.
Tán még örülnél is annak,
De nem tudod, hogy kitől vannak.

Mindegy már nektek, legények!
Vége van a vadászidénynek.
Mindegy már nektek, barátok!
Arátok nem gondol ma rátok.
Mindegy már nektek, barátok!
Arátok nem gondol ma rátok.

Ádám eljegyzés

Közzétéve Szerző:
Válasz

Hideg a sör, itt vagyunk,
Már megint ez a helyzet.
Egy új dal volt, egy új remény,
Aztán végül ez lett.

Összegyűlt a mennyiség,
Felpezsdült az élet.
Vörös a bor, s mint annyiszor,
Részegen zenélek.

Még gyerek vagyok, de belátom,
Van egy felnőtt barátom,
Diploma, állás, nohiszen,
Attól még ő Nokiszem.

Ám az élet csak párban szép,
Ádám nem is buzsi,
Jó bizonyság erre az,
Hogy ott van neki Zsuzsi.

Ünnepeljük őket itt,
Hisz már jegyben járnak.
Jöhet majd a kézfogó,
S a csillagos ég határnak.

Még gyerek vagyok, de belátom,
Van egy felnőtt barátom,
Gyűrű, nő és gyerekek,
Együtt örülünk veletek.