Üres

Messze a szív, messze a lélek,
A jelentől valahol távol
Járok, és igazából
Csak a fejemben élek.

Gondolatok, álmok, árnyak
Keringenek fejemben és
Nem hagyják, hogy kevés
Derűnél többet várjak.

Nem találok magamnak helyet,
S napomba valahogy mindig
A magányos szorongás illik
A kellemes élmény helyett.

A bánat, s a pánik elegyét
Érzem magamban, s így végül
Megint valódi öröm nélkül,
Keserűn telik el egy év.