Pók apóka hálójában.
Csak egy légy van a várójában.
Jön hozzá az unokája,
Kinek piros nyolc bokája,
(Ez lesz majd a vacsorája.)

Pók apóka öreg kan pók,
De nem kellenek neki kampók,
Hogy hálóját fölfüggessze,
Ha kiszakad meghegessze.

Erős háló az ő háza
Küllőkből van annak váza.
Ő pedig a közepében
Vacsoráját várja szépen.

Olyan erős ez a háló,
De nemcsak erős esőálló.
És hogyha a szél cibálja
A pók hálója azt is állja.

Pók apóka türelmetlen
Unokája még rendetlen
Mindig késik sosem pontos
Öreg pók ideje fontos.

A háló apró rezzenése
Jelzi, hogy nem késett mégse!
De hóna alatt mit rejteget?
Desszertnek egy újabb legyet.

Pók apóka boldog arccal
Lábaival, mind a nyolccal
Unokáját körül fonja
És meghatott keblére vonja.