Ralf Moeller naplójából

I.
Fegyverem a kardom,
Mindig háton hordom.
Előveszem gyakran,
Ha szembe jön egy vadkan.

Egy merő izom testem,
Kardom vérrel festem.
Rúgok, mint egy barom,
Egy izomgóc karom.

Bölcs vagyok és szerény,
Nálam minden erény.
Két szemem vigasztal,
Hátam, mint egy asztal.

II.
Erős vagyok, mint egy állat,
Kettétépek egy-két vállat.
Csörögnek a fegyverek,
Mikor szörnyeket verek.

Emberfejtől dús a tér,
Kardcsapásom ennyit ér.
Magas vagyok, mint egy oszlop,
Halálom után sem foszlok.

Van barátom törpe, s néma,
Így nincs soha közös téma.
Vezér vagyok, nem vitás,
Orrom csak ritkán fikás.