Most fényes szafttal
Foltot hagy az éj
Terítőjén a Hold.

Mert belecsöppent
Egy csillagfénye,
De a tányérja már tele volt.

Én is egyre fényesebb leszek,
Hogy az ember
Már nem bírja szemmel.

Így csöpögtetsz
Tele engem
Túlcsorduló szerelemmel.