Kortalan utakon

Hideg ráz, fáradt vagyok.
Csukott szememen át
Üzennek a vakok.
Sötét ködök, éles kiszögellések
Lopott és kopott
Emberi ölelések.

Fémes hidegen szólít meg
Egy kedves arcú idegen.
Nem az érdekli, Miért?
Csak az, hogy Mennyi!
S hogy hogyan lehetne
Gyorsan továbbmenni.

Kortalan utakon járok,
Melynek aszfaltján
Nem keletkeznek károk.

Nincs más rajta csak
Szó és mocsok,
Mit hazafelé rugdoshatok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük