Locsoló versek

I.
Reggel a nagy kapkodásban
Elmaradt a kölni,
Ezért nem öntözni jöttem,
Hanem inkább ölni!

II.
Reggel a kis ablakunkon
Benézett a Húsvét,
Ha megengeded a nyakadba
Öntök egy kis húslét.

Aztán veszem a cipőmet
És sietve elmegyek
Azt már inkább nem várok meg,
Hogy beköpjenek a legyek!

III.
Húsvét van, a fazekakban
A kocsonyák főnek.
Megöntözlek, jót tesz az
egy ilyen öreg nőnek!

IV.
Megöntözlek, mer' úgy látom,
Hogy össze vagy aszva,
De ne adjá' a szavamra,
mer' én meg be vagyok baszva!

V.
Kezemben egy pohár
Tele hideg vízzel
Örüljél te annak,
Hogy nem tejbegrízzel.

Ha akarod, ha nem
Le foglak pocsolni,
De azért megkérdem:
Szabad-e locsolni?

VI.

Azt hallottam van-e házban
Egy asszony hervadóban.
Föl is kerekedtem tehát,
De nem csak ám úgy szóban.

Már korán reggel ráléptem 
A tettek mezejére,
Hogy öntök egy kis rózsavizet
Kókadó fejére.

Most ideértem, és azt látom,
Nem hervad itt semmi!
El is teszem kölnivizem,
Oszt adjá' inkább enni!

VII.
Röptében kapta el
A húsvétot a reggel
Föl is kerekedtem
Ezzel az öreggel.

Fél fülére süket
Nem hallja mit mondok
Még szerencse, mert szavaim
Eléggé bolondok.

Szóval ott tartottam,
Hogy elindultunk ketten,
Otthon valamicskét,
De épp csak alig ettem.

Így a ház asszonya 
Bátran megkínálhat
Én vagyok a sofőr,
De apám az piálhat.

De biz' másért jöttünk
Nem csak inni-enni.
Hogy pontosan miért
ki fogom emelni.

Szóval azzal kezdtem, 
Hogy ma van Húsvét napja
A fiú el is indult,
És ment vele az apja.

Locsoljuk az asszonyt
Régi szokás szerint
Nőt, lányt, lánykát, nőstényt,
S aki még itt kering.

Már elég is a szóból
A kölnit előcsaljuk,
És ha megengedik
A nőket meglocsoljuk!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük