Patyoo kilépett az esőre,
De nem is vette észre elsőre,
Hogy milyen vizes lett minden odakint,
Píti az ablak alatt áll, s odaint.

Gyere Tamás, mutatok valamit,
S odahívta a lábnyomait.
Ahogy idefelé a sárban szaladt,
A redőny mögé bújt ablakok alatt.

Tamás csak a vállát vonta erre:
Píti e nyomok nem vezetnek semerre.
Gyere fel inkább, igyunk meg egy sört,
Ha az öregedés már így ránk tört.

Kezükbe egy üveg tömény tévedt,
És megitták mind a 27 évet.
Píti sötétedésig maradt,
Míg ki nem tágultak a szembogarak.

Píti szólt : induljunk barátom!
Bár menni már nem tudunk, belátom.
De a nap még nem érhet így véget,
A hátamon is magammal viszlek téged.

Kiléptek hát az esőre ketten,
Egy-egy tömény évvel öregebben.
De emlékeik cikk-cakkban haladtak,
Vagy a pohár fenekén maradtak.

Itt vannak hát Píti és Patyoo,
Nagyon boldog Születésnapo’!
Itt vannak hát Píti és Patyoo,
Nagyon boldog Születésnapo’!

Gyere Tamás, mutatok valamit!
Vedd fel most a szemüvegeid!
Mert különben nem látod te azt,
Hogy amit a szádba rakok, az egy fasz.

Gyere Píti, láss te is csodát!
A seggedből csinálok most pinát.
Ugye jó ez az új tapasztalat,
Patyoo bocs, hogy szájbabasztalak.

Kiléptek hát ketten az utcára,
És ráokádtak egymás cuccára.
Ordítva hánytak minden utcasarkon,
Kértem Istent, hogy basszák őket tarkón.

Mégis eljutottak idáig,
Közben születtek kis gidáik.
Ha tudtam volna, hozatok papot,
Nagyon boldog születésnapot!

Ha tudtam volna, hozatok papot,
Nagyon boldog születésnapot!