Tizenéves

Ha tizenéves lennék megint a kerítésen ülve,
Piszkosan a sártól, s a naptól feketére sülve,
A szomszéd srácokat várnám, a bátyám épp most szólt be értük,
Hozzanak pumpát a labdához, ahogy megbeszéltük.
Felülnék a nyeregbe, és félkézzel fognám a kormányt,
Este vonalzóval méregetném a lábam közt az ormányt.
Fociznánk reggeltől estig, vízért mennénk a kútra,
Csámpás nyomokat taposnánk a stoplival az útra.
Passzolnék neked, te meg ballal kapura lőnél,
Lopott dinnyét ennénk a fűben a határátkelőnél.
Ha kiszöknénk éjjel, a bolt tetején lenne a találka,
S nézném, ahogy a busz lelassít, mert egy alma eltalálta.
Ügyetlenül akasztanám ki a hal szájából a horgot,
Letenném a jogsit, s aztán vezethetném a Fordot.
A kollégiumban titokban a lányoknál maradnék,
S félve kérdezném, az érettségiig hány napunk maradt még.
Nyaralni mennénk, s lenne egy olyan megszokott partunk,
Egy lepedőre írnánk fel mindent, amit fontosnak tartunk.
Ha tizenévesen a mostani magammal összefutnék,
Akkora lenne a különbség, hogy szóhoz se jutnék.
Ha tizenéves lennék megint, és láthatnám, aki voltam,
Azonnal megöregednék, és ott esnék össze holtan.



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük